HTML

A posztok szerzőit azért kérjük fel, mert jól értenek valamihez, ami az EU-val kapcsolatos. A magyarok csaknem fele látja értelmét annak, hogy tagok vagyunk. Ha már azok vagyunk, akkor lássuk, hogy mi végre, miért érdekes, mit tartogat. A blogot az Európai Bizottság megbízásából Martin József Péter szerkeszti.
A szerkesztő függetlenségét a megbízási szerződéshez csatolt szerkesztőségi charta garantálja. A blog tartalma nem tekinthető az Európai Bizottság álláspontjának. Kapcsolat: tagokv_KUKAC_gmail.com

2011. március 24.

Huszonhét fejjel nehéz mozogni

Folk György

(A szerző újságíró. Három éve dolgozik Brüsszelben, jelenleg a HVG tudósítója, és e blog állandó szerzője.)

Történelmi lépésként üdvözölte a közös szabadalmi rendszer alapjainak letételét az Európai Tanácsban a témáról folyó tárgyalásokat vezető Cséfalvay Zoltán államtitkár. Több európai lap szerint az unió egyik alapvető problémájának a jellegzetes példája az egységes európai szabadalom tervezgetése, amin már lassan ötven éve gondolkodnak.

Mert mire is való a szabadalmak levédése? A szabadpiaci verseny feltételei mellett azért jött létre a szabadalom “intézménye” az 1790-es évektől számos országban, hogy titkolózás helyett a találmányok, innovációk szabályozott megosztásával segítse az iparágak fejlődését. A szabadalmak tehát végső soron a közjó érdekeit szolgálják ideális esetben. Ezért a legtöbb társadalomban a szabadpiac adta feltételeket egy szabadalomvédelmi rezsimmel egészítették ki.
 
Az 1791-es francia szabadalmi rendszert követve ugyanis a legtöbb ország szabályai kimondják, hogy mivel a tudás nem ölt kézzelfogható alakot, ezért a szabadságjogokhoz hasonló elidegeníthetetlen védelmet kell élvezniük a szellemi tulajdonoknak. Ráadásul a tudáshoz való hozzáférés biztosítása még a kórházak vagy az utak építésénél is alapvetőbb feladata az államoknak. Szakértők ezen a ponton fontosnak tartják kiemelni, hogy a találmányok társadalmi haszna gyakran sokkal nagyobb, mint amit a vállalatoknak vagy feltalálóknak hoznak. Sok esetben ugyanis a találmányokra alapozva születnek új fejlesztések és újabb találmányok, amelyek így tudásláncokat alkotnak, és ezzel megint hozzájárulnak az össztársadalmi jóléthez.
 
Ennek ellenére ne legyenek illúzióink, a régóta húzódó szabadalmi vita - amely csak az Európai Bizottságban több mint tíz éve zajlik - végeredményben a vállalatoknak áll leginkább érdekében. A kutatásra és fejlesztésre sokat áldozó vállalatok a megszerzett (finanszírozott) tudásból ugyanis elsődlegesen kutatási költségeik megtérülését, majd azt követően tartós haszontermelést remélnek.
 
Márpedig éppen saját vállalataik versenyképességét és új termékek piacra dobásának esélyeit rontották a Huszonhetek azzal, hogy nemzeti önzésük okán képtelenek voltak egy olyan közösségi szabadalmi rendszer kialakítására, amely olcsón és hatékonyan teszi lehetővé a szellemi tulajdonok védelmét. További probléma, hogy ha ma perre mennek a cégek egy fejlesztés kapcsán, és tegyük fel minden tagállamban érvényt kívánnak szerezni igazuknak, ma huszonhét külön bírósághoz kell fordulniuk, legalább huszonhét ügyvédet fogadva.
 
Hiába tűzte ugyanis ki az unió az előző évtized versenyképességi törekvései közt célul, hogy a kutatás-fejlesztésre fordított pénzek a GDP 3 százalékára kell hogy rúgjanak, odáig már nem jutott el a közös akarat, hogy felszámolják a találmányok és új megoldások piacra jutása előtt tornyosuló akadályokat. Márpedig az egyik ilyen akadály, hogy az Egyesült Államokkal, Japánnal vagy az utóbbi időben egyre erősödő ázsiai államokkal szemben igencsak lemaradt Európa a piacra kerülő új találmányok számát illetően.
 
Ennek nem csak az alacsony start-up vállalatokba fektetési hajlandóság az oka, hanem hogy egyebek mellett igen körülményes, és különösen drága a szabadalmaztatás. Hiába létezik ugyanis immár harmincöt éve európai szabadalom - a nemzeti bejegyzés mellett - és az azokért felelős Európai Szabadalmi Hivatal, a levédetés minden tagállamban a nemzeti szabályok szerint zajlik, amely párhuzamos elbírálást is jelent.
 
Az európaiak a történet nyelvi aspektusa miatt nem tudtak egymással megegyezni. Ráadásul a nyelvi akadályok felszámolása a “történelmi” megállapodás ellenére sem sikerült száz százalékosan. A spanyol és az olasz kormány ugyanis nem volt hajlandó elfogadni, hogy csak a német, a francia és az angol legyen az új rendszerben a három hivatalos eljárási nyelv.
 
A témát közelről ismerő diplomaták szerint a két állam kifogása inkább politikai. Nem állja meg a helyét érvelésük, amely szerint azzal, hogy nem tudják saját nyelvükön beadni európai szabadalmi igényüket, azzal versenyhátrányba kerülhetnek. Szakértők szerint az olaszok jellemzően eddig is angolul adták be kérvényeiket (amely a legelterjedtebb műszaki nyelv), a spanyolok pedig amúgy is igen kevés újítást jegyeztetnek be.
 
Az 1973 óta érvényes szabályok szerint a feltaláló újítását ma a nemzeti, vagy a müncheni székhelyű Európai Szabadalmi Hivatalnál (EPO) adhatja be, a fent már említett három nyelv valamelyikén, vagy saját nyelvén. Utóbbi esetben viszont később kell lefordíttatnia beadványát valamelyik eljárási nyelvre, amelynek a költségeit állnia kell. Végül meg kell adnia, hogy mely országokra szeretne érvényt szerezni szabadalmának. Innentől pedig ahány országra szeretné kiterjeszteni szellemi jogvédelmét, azok nyelveire mind le kell fordíttatnia a szabadalom teljes szövegét, kedvező elbírálás esetén. Márpedig ez nemcsak lassúvá és nehézkessé teszi a folyamatot, hanem az Európai Bizottság becslése szerint átlagosan tízszer drágábbá is tesz egy az egész Unióra érvényes bejegyzést egy USA-ban intézett hasonló szabadalomhoz képest.
 
A huszonöt tagállam által március elején minősített többséggel nagy vonalakban jóváhagyott új rezsim szerint a jövőben elég lesz akár magyarul is beadni a teljes leírást és a szabadalmi igénypontokat, valamint megadni a három közül az eljárás nyelvét. Az egyszeri bejegyzési díj kifizetése után, noha a találmány teljes szövegét átültetik az elbírálás nyelvére, valamint az igénypontokat mind a három nyelvre, ez nem jelent majd extra költséget a szellemi tulajdon birtokosának. Sikeres elbírálás után pedig mind a huszonöt tagállamra vonatkozó védelmet kap az igénylő a találmányára. Az európai politikai korrektség védelmében pedig a jövőben az unió többi hivatalos nyelvére is lefordítanák a szöveget, egy számítógépes fordítóprogrammal.
 
Az igen küszködve kialkudott új közös szabadalmi szabályozás létrejötte előtt azonban még egy akadály van. Az Európai Bizottságnak  a következő hónapokban kell közzétennie a szabadalmak elbírálását egységesítő elképzelését, amelynek keresztülverése a tagállamok kormányain szintén nem ígérkezik könnyű menetnek.
 
Végül pedig ha életbe lép az új szabályozás, Európa elkezdheti újból keresni annak okait, hogy miért képesek az amerikaiak a semmiből előlépő, mégis pár év alatt globális hírnévre szert tevő termékeket és szolgáltatásokat piacra juttatni, miközben Európa immár a mobil-kommunikációs iparágban - ahol a 90-es években még világelső volt - is örül, ha legalább lépést tud tartani.

 

Címkék: folk györgy európai szabadalom

17 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://tagokvagyunk.blog.hu/api/trackback/id/tr532767472

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Rá Dios 2011.03.24. 12:07:16

Ex-szabadalmárként pesszimista vagyok:

A szabadalom előtt kell a kutatás (a fejlesztés, a kockázatvállalás), hogy legyen mit szabadalmaztatni, majd kell az ipar (a tőke, a kereskedelem, a fantázia), hogy ki is lehessen aknázni.Mindhez kell a kiművelt, a szakmáját, a világot ismerő emberfő. Melyik van meg most, szerintetek?

Kováts 2011.03.24. 12:13:00

Gyuri!
Ez tényleg az egyik nagy sikere már most a magyar elnökségnek, de az első mondatban írt Európai Tanácsban biztos vagy?
Ld. a cikkünket a témáról:
kovacsandkovats.blogspot.com/2011/03/communicating-achievements-of.html
Gergő

MazdásPali 2011.03.24. 13:20:24

Azért vannak a cikkben tárgyi tévedések

"az azokért felelős Európai Szabadalmi Hivatal, a levédetés minden tagállamban a nemzeti szabályok szerint zajlik, amely párhuzamos elbírálást is jelent." Ez így nem igaz, hiszen az EPC-hez csatlakozott országokban nincs párhuzamos vizsgálat, csak a megadott európai szabadalom hatályosítása.

Ugyanakkor az éremnek mindig két oldala van, ha olcsóbb lesz az eljárás Európában, akkor bizony jóval több szabadalmat fognak érvényesíteni a tengerentúlról. Így jelentősen megnő a nem európai céghez köthető monopóliumok száma, ami viszont épp a versenyképesség ellenében fog hatni.
A másik probléma, amit pedig a kis országok fognak megszívni, hogy nem lesz a nemzeti nyelvekre lefordítva a szabadalom szövege, így gyakorlatilag a hazai innovátoroknak kötelező lesz a nyelvtudás! Anélkül jó kis bitorlási perek elé nézhetnek a hazai vállalkozások.
Illetve pontosítok gépi fordítás lesz, na de annak a jósága, és használhatósága egy komplex műszaki megoldás esetén milyen lesz, hát az erősen kérdéses számomra.
Úgyhogy várjuk az újat és biztos lesznek előnyei az újnak, de valószínűleg inkább az amerikai és kínai cégek fognak ebből profitálni, nem az európaiak!

MazdásPali 2011.03.24. 13:29:49

Ja még lesz egy hátulütője: nőni fog az ESZH-nál a backlog és nőni fog a végleges szabadalom megadási eljárásának átfutási ideje, ami hosszabb ideig tartó jogbizonytalanságot eredményez.

K&K Kovács 2011.03.24. 14:50:04

rogerw - várjuk ki a végét ami a nyelveket illeti.

Egyébként pedig igen, angolul tudni kell, ez szerintem nem a szabadalmi szabalyozás miatt lesz majd csak így :)

mcc 2011.03.24. 17:17:48

A londoni egyezményhez csatlakozott országokban nem kell lefordítani, csak az igénypontokat. Mo. jan. 1-től csatlakozott. www.sztnh.gov.hu/hirek/hirek_201101071008_1.html

Hozzászólás © 2011.03.24. 20:06:35

Amíg a világon nem egységes a szabadalmi rendszer védelme csak azt érjük el, hogy az egyezményhez nem csatlakozó országokat hatalmas előnyhöz juttatja a rendszer.
(Tájékozatlan vagyok, de akár vonatkoznak a szabadalmi bejegyzések akár nem, tény.) Pl. Kína sok terméket knowhow megismerése miatt vett meg.

Egyébként az egész rendszerről a következő jut eszembe: Pár évvel ezelőtt röppent fel a hír, hogy valaki utánanézett a kerék (!) szabadalmi védelem alatt áll-e. Kiderült nem és beadta a szabadalmi védelem iránti kérelmét. (Tud valaki erről újabb híreket?)
Már a sztori is kifejezi ennek a rendszernek életképtelenségét a jelenlegi rendszerben.

halby 2011.03.24. 22:05:17

A cikkben súlyos zöldségek vannak!!
A szabadalmak mindíg is nemzeti intézmények voltak, egyes országokra voltak érvényesek, ezért értelmetlen a kontinensnyi méretű (és egyelőre homogén nyelvezetű) USA-t az EU hoz (sok ország sok-sok nyelvvel) hasonlítani.
Jelenlegi is egyszer mindenképpen le kell (valamelyik) eljárási nyelvre a bejelentést fordítani.
"Hiába létezik ugyanis ... európai szabadalom ... és az ... Európai Szabadalmi Hivatal, a levédetés minden tagállamban a nemzeti szabályok szerint zajlik, amely párhuzamos elbírálást is jelent."
Ez egyszerűen NEM ÍGY VAN; egyetlen eljárásban kap szabadalmat a megjelölt tagállamokra, ahol csak bejegyeztetés ("érvényesítés") történik.
Ekkor kell a kész szabadalom szövegét az egyes célországok nemzeti nyelvére fordítani, ill. most már csak az igénypontokat kell. A nem "hivatalos nyelv"-ű nemzetek szakmai nyelvezete sajnos így kárt szenved: vissza fog fejlődni, legalábbis megreked mostani állapotában.
Namost, hogy az USA-hivatala "gyorsan" engedélyez, annak pedig az az oka, hogy más elvet követnek, inkább "gyenge" szabadalmat adnak ki gyorsan, akinek útban van az majd bíróság elé viszi, és ő majd nagyon alaposan le is vizsgálja, hiszen érdeke, hogy fogást találjon rajta.
"... miért képesek az amerikaiak a semmiből előlépő, mégis pár év alatt globális hírnévre szert tevő termékeket és szolgáltatásokat piacra juttatni..."
Hát mert sok-sok pénzük van az agyelszívásra, és ennek nincs köze a szabadalmi rendszerhez.
Annak ugyanis a már kidolgozott műszaki megoldások védelméhez van köze, nem a fejlesztés gyorsaságához.

halby 2011.03.24. 22:11:54

@Hozzászólás ©:"... hogy valaki utánanézett a kerék (!) szabadalmi védelem alatt áll-e. Kiderült nem és beadta a szabadalmi védelem iránti kérelmét."
Szabadalmi igényt bármire be lehet adni, legfeljeb elutasítják. Ezt is el fogják, mert a kereket jópár száz (hacsak nem ezer) éve ismeri az emberiség és használja is.
Amit egyszer már (tényleg) le is védtek; egy idő (20 év) múlva annak is megszűnik az oltalma. És nagyon fontos: ekkor az egész emberiség közös kincsévé és bárki által hasznosíthatóvá válik.

halby 2011.03.24. 22:18:08

@Hozzászólás ©: "Amíg a világon nem egységes a szabadalmi rendszer védelme csak azt érjük el, hogy az egyezményhez nem csatlakozó országokat hatalmas előnyhöz juttatja a rendszer."
Gyakorlatilag egységes elveken alapul, és ez gyakorlatilag az egész világra igaz. Talán nincs is más kivétel, mint H.Chavez és É-Korea, ja és még a háború után Sztálin :-))
Az ördög azért a részletekben itt is jelen van, ezek okoznak némi "nemzeti jellegeket".

halby 2011.03.24. 22:28:58

@halby: "A nem "hivatalos nyelv"-ű nemzetek szakmai nyelvezete sajnos így kárt szenved: vissza fog fejlődni, legalábbis megreked mostani állapotában."
pl: "wörddok fájlba szévelem az egészet", vagy "a drehás sublerrel controllál, nem collstokkal"
:-)

mcc 2011.03.25. 16:50:44

@halby: miért baj, ha visszafejlődik? Bábel tornya (a vége) mikor vált pozitív felhangú eseménnyé? Valaki elhiszi, hogy az EU nyelvi sokfélesége versenyelőnyt jelent? Vagy hogy nekünk jobb, ha nem értünk senkit és minket se ért senki? Mi bajunk lenne, ha II. József óta fokozatosan áttértünk volna a német nyelvre pl?

halby 2011.03.25. 23:37:15

@mcc: mert nem fogják érteni Petőfit, Aranyt stb sem. Ha van pl. egy(vagy több) VanGogh a Szépművészetiben az nem azért fontos mert versenyelőnyt jelent, a nyelvünk sem. Svájcnak okoz gondot a többnyelvűsége? gyanítom nem.
Mondandóm nem az idegennyelv tudás ellen van, a probléma szvsz nem vagy-vagy tipusú.

MazdásPali 2011.04.08. 20:17:04

Nyelv: A világon a legújabb dolgok, találmányok szabadalmi leírásokban jelennek meg. A szakszerű műszaki fordítások helyett, az egységes szabadalom bevezetésével gépi fordítóprogramok fogják magyar nyelvre fordítani az egyes megoldásokat.
Ha valakinek szüksége lenne egy egy megoldás szakszerű fordítására, akkor ahhoz neki kell majd lefordítani a szabadalmi leírást, nem a monopól joggal rendelkező bejelentő cégnek. Ez nem más, mint a fordítási költségek konkurensekre történő átruházása!!!

Arra senki nem reagált, hogy vajon az olcsóbb európai egységes szabadalom hatására európában megnövekedő amerikai, távolkeleti monopoljogok miért is fogják javítani az európai cégek versenyképességét?

Az alacsonyabb árak miatt esetleg 50-ről 100-ra tud majd emelkedni a magyar bejelentések száma az EPO-nál, de vajon a megnövekedett több százezer amerikai cég egységes szabadalma, hány magyar céget fog tönkretenni, mivel kizárólagos joguk lesz európában egy-egy megoldásra?

Az Európai Szabadalmi Hivatal ezzel eléri régóta áhított vágyát a teljes központosítást, a Nemzeti Hivatalokat így teljesen ellehetetlenítik. Hacsak nem állnak át fordítási szolgáltatásokra :) Ha egyáltal van ilyen igény Magyarországon, ahol igazából azt sem tudja a többség mi az hogy szabadalom, mire is jó az. A legtöbb ember egyenesen keveri a szabvánnyal.

Overhill 2011.04.27. 21:14:55

Nem értem, mit firkáltok ide zavaros zagyvaságokat a szabadalmi rendszerekről. Az első hozzászóló kivételével van olyan, aki valaha, valamit is kitalált/feltalált?

Esetleg megpróbálta levédeni? Nincsen...

A szíved-lelked és a házad árát belerakod egy jó ötletetbe, hogy a végén, két év múlva,legyen egy működő prototípus. Mindezt teljes titokban. Aztán elmész egy szabadalmi ügyvivőhöz, aki óránként 30 ezerért szarrá szedi és megfogalmazza az igénypontokat és az egész lényegét. Egyébként megérik a pénzüket: Danubiát tudom ajánlani. Aztán jön az újdonságkutatás, ahol rájössz, hogy egy köcsög norvég/német/francia 3 éve cikkezett erről ötlet szintjén. Akkor jön a második megfogalmazás.

Oké, ez át fog menni, de hol akarod levédeni Magyarországon kívül? Mindenhol!
Hahaha! Akkor fizess országonként, ahol akarod.

Kellene még egy ház. Vagy inkább egy lakótelep.
És még 2-3 év.

Ezért akad el minden egyéni innovátor. Mert nincs rá pénze. Ha meg szerez rá pénzt - iszonyatos talpalással - akkor a pénzadó veszi át a szabadalmas szerepét.

Látnotok kell, hogy a központosítás éppen hogy segít a feltalálókon. Olcsóbb és gyorsabb lesz védeni, ami az enyém.

Kínáért meg nem kell aggódni. Leveszem a polcról a találmányodat és 2 hónap múlva egy konténerrel hajózzák ide a pontos másolatokat. Szuperolcsón. Nekem egyszer napelem-panel kellett és olcsóbban vettem meg a kínai piaci számológépekről, mint a nagyker magyar elektronikai bolttól.

Ahol levédetted, ott pereskedhetsz ez ellen. De csak akkor van rá pénzed, ha már kerestél vele sokat. Mert jó, amit kitaláltál.

Ezért kell minél hamarabb, minél több országban elkezdeni a levédetést. Ere szolgál a központosítás. Azért elkezdeni, mert ha nem jó, amit alkottál, akkor még olcsóbban kiszállhatsz. De ha ütős. akkor már meg van az elssőbbséged.

Elnézést, de haragszom az előző kommentelőkre, mert kunsztotok sincs feltalálni valamit.

'Gondolkozz'

Overhill 2011.04.27. 21:21:04

Ja, és csak annak válaszolok, aki tudja, mi az a PIPACS és rá tudok keresni ott :DDDD

karatekutya 2011.07.05. 17:10:17

"Európa immár a mobil-kommunikációs iparágban - ahol a 90-es években még világelső volt - is örül, ha legalább lépést tud tartani."

Ez ugye vicc? Az USÁban a lefedettség katasztrofális, ha kiléptél egy nagyvárosból, akkor vége. Norvégiában még a hegyek között is van térerő. A mobiltelefon kultúra alacsonyabb szintű mint Európában, pager már nincs is az EU-ban (USA-ban van).

A legtöbb okostelefont az EU-ban vezetik be először (kivéve Apple termékeket), az Endgadget tele van cikkekkel, hogy milyen jó lenne, ha pl. a Samsung Galaxy S II már az USÁban is kapható lenne.
A mobil internet az USÁban pofátlanul drága, nem is tudom, hogy egyáltalán az EU-ban létezett-e a "tethering" fogalma és annak tiltása. Bármelyik tudatos európai fogyasztó kiakadt volna azon, hogy egy telefonszolgáltató megmondja neki, hogy milyen módon nem tölthet le adatot (pl. nem kötheti rá a számítógépére).

Véleményem szerint az EU messze magasan vezet az USA előtt mobiltelefon kultúrában, technológiában, elérhető és versenyképes szolgáltatásokban.
süti beállítások módosítása