HTML

A posztok szerzőit azért kérjük fel, mert jól értenek valamihez, ami az EU-val kapcsolatos. A magyarok csaknem fele látja értelmét annak, hogy tagok vagyunk. Ha már azok vagyunk, akkor lássuk, hogy mi végre, miért érdekes, mit tartogat. A blogot az Európai Bizottság megbízásából Martin József Péter szerkeszti.
A szerkesztő függetlenségét a megbízási szerződéshez csatolt szerkesztőségi charta garantálja. A blog tartalma nem tekinthető az Európai Bizottság álláspontjának. Kapcsolat: tagokv_KUKAC_gmail.com

2012. április 03.

Mit takar az EU új ágyékkötője?

Folk György

A szerző a HVG brüsszeli tudósítója
 
Mindössze egy fügefalevél az unió ágyékán – így jellemzik kritikusai az európai polgári kezdeményezés 2012. április 1-től életbe lépő, a közvetlen részvételi demokráciát segítő eszközét. A hivatalos beharangozó szerint az új instrumentummal bárki mozgásba hozhatja az európai döntéshozatali rendszert – egymillió, legalább a tagállamok harmadából összegyűjtött aláírással.
 
A 2009 végén hatályba lépett lisszaboni szerződésben foglaltak alapján életre hívott eszköz azonban kevésnek mutatkozik az európai gazdaságban és szociális modellben megingott bizalom ellensúlyozására. A válság ugyanis nemcsak milliók állását emésztette fel, és több mint fél tucat európai kormányt kényszerített távozásra, de kikezdte a polgárok európai közösségbe vetett hitét is.
 
Nem kell olyan messzire mennünk, mint Orbán Viktornak – amikor az EU-t a Szovjetunióhoz hasonlította, vagy egy német lapnak az Európai Bizottság legitimitását firtatta –, hogy az unió demokratikus működésével kapcsolatban mi is kérdéseket vessünk fel.
 
Az euró válsága érezhetően kiélezte az amúgy is meglévő különbségeket, és a kölcsönös függés nyomán frusztrációt okozott. Az EU hosszú évtizedek növekedése után a 2008-as válság óta nem képes fenntartani az addigi jólétbővülést, vagy legalábbis annak látszatát. Az európai politikusok pedig a kényelmetlen igazság megvallása helyett sok helyen az unióra hárítotják a megszorítások felelősségét.
 
Ennek nyomán a szavazók növekvő számban fordultak el az EU-párti centrista tömegpártoktól, fogékonyabbá válva a problémáikra látszólag válaszokat adó nacionalista, unióellenes retorikára. Eközben persze a nemzetgazdaságok bővülésének elmaradása mellett számos más jogos aggodalmat is megfogalmaztak. Olyanokat, mint hogy a Merkozy-nek csúfolt német-francia vezetői tandem túlzott befolyása a gazdasági kormányzásra aláássa a választók bizalmát. Vagy hogy a nagyrészt az ipar és a pénzügyi világ érdekeit artikuláló tizenötezer brüsszeli lobbista túlzott befolyása háttérbe szorítja a valódi közösségi érdekeket.
 
Pedig az EU-t éppen a nyugati világ által megindított és kikényszerített globalizációra adott, gyakran megkésett és nem adekvát válaszok hozták a jelenlegi helyzetbe. Miközben ugyanis a fejlődő ázsiai vagy dél-amerikai államok kénytelenek voltak gyorsan adaptálódni a globális versenyhez, a nyugati demokráciák a tartalékaikat élték fel, vagy még inkább eladósodtak, úgy, hogy közben tovább nyílt a társadalmi olló a gazdaságok és a szegények között. Ez pedig remek táptalajt biztosított az olyan populista pártok eszméinek, mint a holland Geert Wilders Szabadságpártja vagy a francia Marine Le Pen Nemzeti Frontja. Az EU mellett elkötelezett tömegpártok számára ez a mozgástér szűkülését vonta maga után, mert míg a populisták bal- és jobboldalról is csak a számukra éppen testhez álló programpontokat tűzték a zászlajukra, addig nekik többé-kevésbé hasonló arcéllel kell megtartaniuk a szavazóikat.
 
Az európai közösségi érdekek és a nemzeti politizálás között feszülő ellentéteket tetézi, hogy miközben a kormányok gazdaságpolitikájuk tekintetében, prüszkölve és vonakodva ugyan, de elkezdtek összezárni az utóbbi két évben, addig a polgárok mindennapjait leginkább érintő ügyek továbbra is nemzeti hatáskörben maradnak. Ezt pedig az álságos kormányzati kommunikáció sokszor úgy fordítja le, hogy a nehézségeket „Brüsszel akasztja a nyakunkba”, míg a nemzeti kormány csak a jót és a termőt hozza.
 
Hasonló cipőben jár az évtizedek óta súlyosbodó legitimációs gondokkal küszködő Európai Parlament is, az Európai Unió részvételi demokráciájának letéteményese. Az EP-választások részvételi arányának 1979 tartó, folyamatos csökkenése  annak ellenére megállíthatatlannak tűnik, hogy az Európai Parlament az új alapszerződésnek köszönhetően növelte beleszólását az uniós döntéshozatalba. De nem bír döntő szóval olyan, a mindennapokat érintő kérdésekben, mint az oktatás, az egészségügy, a nyugdíjpolitika, miközben számos elvontabb, bonyolultabb vagy a polgárokat csak áttételesen érintő téma köti le erőforrásait.
 
Nem javítja a EP-képviselők láthatóságát az sem, hogy listán keresztül kerülnek be a parlamentbe. Ráadásul parlamenti beszélgetések alapján nyílt titok, hogy több tagállamban – például Olaszországban – kifejezetten politikai parkolópályaként tekintenek az európai parlamenti posztokra.
 
Még kevésbe világos az uniós polgárok előtt, hogyan születnek az uniós kvázi kormány, azaz az Európai Bizottság javaslatai. Arról pedig végképp nem szeretnek beszélni a nemzeti kormányok, hogy a legtöbb, közösségi kompetenciába tartozó témában a tagállamok minisztereit tömörítő Tanácsban, zárt ajtók mögött hozzák meg a végső döntést. Igaz, a jogalkotásban az intézményi háromszög mentén számos fék és ellensúly hivatott a kiegyensúlyozott végeredményt biztosítani. Mégis, a polgárok joggal érezhetik úgy: az európai polgári kezdeményezés csak egy fügefalevél, amelynek révén nem lett átláthatóbb és elszámoltathatóbb az EU.
 

  

Címkék: orbán viktor európai parlament lisszaboni szerződés demokratikus deficit európai polgári kezdeményezés

5 komment · 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://tagokvagyunk.blog.hu/api/trackback/id/tr934361518

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2012.04.04. 09:42:02

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

debreceni.blog 2012.04.03. 18:27:05

Kíváncsian várom, hogy hogyan fogja eladni Kövért, mint független köztársasági elnököt, a kötelezettség szegési eljárások közepén, melyek pontosan a hatalmi ágak összeolvasztása miatt indultak, és a fékek-ellensúlyok visszaállítását követelik az IMF pénzéért cserébe.

www.vagy.hu//tartalom/cikk/1997_lemondott_a_bulvarkacsa

szíj 2012.04.03. 19:17:15

Most már úgy tűnik, hogy inkább Ádert kell elfogadniuk, ami azért nem kevésbé lesz necces.

De a poszt témájához. Addig, amíg az európaiaknak nem lesz európai identitásuk, addig csinálhat bármit az Unió, soha nem fogják magukénak érezni. Főleg nem olyan országokban, ahol évtizedeken át mások diktáltak. És ami a legrosszabb, és szerintem a populista pártok semmiképpen nem védhető bűne, hogy erre aktuálpolitikai célokból rá is játszanak.

Nem hiszem, hogy ez a "fügefalevél" valaha is sikeres lesz egy európai polgári kezdeményezés. Ez inkább látszatkezdeményezésnek tűnik, ami az EU valóban létező demokráciadeficitjét akarja gyengíteni.

Monarch (törölt) 2012.04.03. 20:26:31

Egyes kommentelők abban a tévhitben vannak, hogy a köztársasági elnöknek valami pártok feletti lebegő izének kéne lennie. Namost a KE egy politikus, és az alkotmány (alaptörvény) semmit nem tartalmaz arra nézve, hogy megválasztása előtt lehet-e pártpolitikus, vagy sem. Mert igenis lehet, mellesleg Schmitt is az volt. Az EU-nak meg ebbe aztán tényleg semmi beleszólása nincs. Főleg mert a KE nem is külön hatalmi ág.

kaleidoscope · http://kaleidoscope.blog.hu 2012.04.04. 17:17:34

Nekem van javaslatom arra, hogy mit kellene EU-s népszavazásra bocsátani. Részletesen leírtam a Kaleidsocope blogban: kaleidoscope.blog.hu/2012/03/21/nepszavazassal_a_homofobia_ellen
Más kérdés, hogy jelenleg nincs olyan politikai párt, vagy civil szervezet, amelyik felvállalná az ügyet, de ezt még körüljárjuk egy kicsit.

Kuviklacz · szemelyesadatok.blogspot.com 2012.04.05. 09:48:40

Érdekes, ahogy a poszt az Európai Polgári Kezdeményezéstől (a magyar közbeszéd szóhasználatának talán az Európai Népi Kezdeményezés kifejezés jobban megfelelne) eljut az EU hatásköreiig, a demokráciadeficittől az EU hatáskörének bővítéséig.
Ami a poszt meghirdetett témáját illeti, senki nem hiheti, hogy az EU intézményeinek demokratikus legitimációja és működése ezen a kezdeményezésen múlik - ahogy a népszavazás sem gyógyír a demokrácia sebeire. Viszont segíthet az egyik komment által joggal hiányolt európaiság-tudat fejlesztésében. Ha ugyanis egy szervezet, amelyek célkitűzései uniós hatáskörbe esnek, rendelkezik nemzetközi hálózattal, azáltal kezdeményezéssel élhet. Természetesen nem valószínű, hogy az unió finanszírozásának átalakítása, vagy akár az Európai Parlamenti képviselők kiválasztásának kritériumai ügyében valaki ilyet kezdeményezzen. Inkább speciális, jól meghatározott célok (környezetvédelem, menekültjogok, információszabadság) érdekében fellépő szervezeteknek jelent ez lehetőséget - és ösztönzést, hogy ne maradjanak egy ország keretei között. És ez fontos, mert lehetővé teszi, hogy uniós szinten artikulálódjanak bizonyos érdekek.
Merthogy - és ez a második témát, az EU demokráciájának lényegét érinti - az EU érdekek mentén tagolt, és ez jól van így. Nekem sokkal rokonszenvesebb az a politikai cselekvés, amely nem elvek alapján dönti el önmaga, hogy mi a helyes (legyenek ezek az elvek az Isten-haza-család, a Szabadság-egyenlőség-testvériség vagy akár a Munka-jólét-biztonság), hanem az intézkedések következményeit mérlegeli, és nem maga dönt, hanem lehetővé teszi, hogy az érdekek harcában dőljön el, mit kell tenni. És az EU döntési mechanizmusainak ezt kell szolgálniuk, beleértve a döntést arról, hogy milyen ügyeket kell eldönteni-intézni közös hatáskörben (ezt a tagállamok között kötött Szerződések határozzák meg), és melyekre legalkalmasabb a tagállami keret (ez utóbbinak a "szubszidiaritás" elve a garanciája). Ez valószínűleg az Euroszkeptikusok számára túl sokat - és egyre többet - utal közös hatáskörbe, míg az idealista föderalisták lassúnak és következetlennek fogják találni a folyamatot. Az együttműködés logikája már csak ilyen - egyik oldalról az együttműködés feltételei magukkal hozzák az együttműködést a kapcsolódó területeken, másrészt ezzel szemben hat a természetes vonakodás újabb hatáskörök átadásától.
Nagy tévedés ezt a tagállami vezetés és az EU demokratikus legitimációjának összehasonlításával meghatározni: a tagállamok döntése a közös hatáskörök legitimációs alapja.
Az érdektagoltság azt hozza magával, hogy a döntési mechanizmusok is tagoltak. A nemzeti érdekeket képviselik a kormányok a Tanácson keresztül. A Robert Schumann Alapítvány érdekes tanulmányt közöl arról, hogy az Európai Parlamentben hogyan alakul a szavazás a különböző erővonalak mentén (www.robert-schuman.eu/question_europe.php?num=qe-189 (angolul összefoglalva: hungaryineurope.blogspot.com/2011/08/voting-patterns-in-european-parliament.html, ugyanitt egy felmérésről az uniós tisztviselők körében:hungaryineurope.blogspot.com/2012/03/what-are-euroean-officials-like.html). Ebből látható, hogy a Parlament inkább politikai, mint tagországi érdekeket képvisel. A szavazás azonban csak egy dimenzió, ha a módosító javaslatokat megnéznénk, véleményem szerint a szakmai szempontok nagyobb szerepét mutatná. A kezembe került (reprezentatív mintának természetesen nem tekinthető, de a legkülönbözőbb területeket érintő) parlamenti bizottsági anyagok alapján a módosító javaslatok irányát ezek szabják meg, a környezetvédelmi vagy szociális kérdésekben illetékes bizottságok jobboldali tagjai is inkább figyelnek a környezetvédelemre illetve a szociális hatásokra, míg a gazdasági irányultságú (pl. ipari) bizottságok baloldali vagy zöldpárti tagjai inkább a vállalkozások működési feltételeinek oldaláról vizsgálják a jogszabály-javaslatokat.
Ha a tagállamoknak nem tetszik, ahogy az EU döntések most születnek, vagy amit az EU csinál vagy nem csinál, módjukban áll (és csak nekik áll módjukban) változtatni. Ha az állampolgároknak nem tetszik valami, akkor pedig lehet élni az Európai Polgári Kezdeményezéssel.
süti beállítások módosítása