HTML

A posztok szerzőit azért kérjük fel, mert jól értenek valamihez, ami az EU-val kapcsolatos. A magyarok csaknem fele látja értelmét annak, hogy tagok vagyunk. Ha már azok vagyunk, akkor lássuk, hogy mi végre, miért érdekes, mit tartogat. A blogot az Európai Bizottság megbízásából Martin József Péter szerkeszti.
A szerkesztő függetlenségét a megbízási szerződéshez csatolt szerkesztőségi charta garantálja. A blog tartalma nem tekinthető az Európai Bizottság álláspontjának. Kapcsolat: tagokv_KUKAC_gmail.com

2012. március 25.

Oroszország nyeri a szerb választásokat?

Bálint Csaba.

A szerző újságíró
 
Vajon milyen hatással lesznek a május eleji szerbiai választásra a Koszovó ügyében tett lépések és az EU-tagjelöltség megszerzése? A két téma tulajdonképpen egy, amely az egész elmúlt ciklusban uralta a közbeszédet Szerbiában.
 
A Boris Tadić szerb elnök vezette Demokrata Párt és a radikális jobboldali Szerb Haladó Párt között várható a legnagyobb verseny a közelgő választásokon. Tadić legnagyobb ellenfele, Tomislav Nikolić, aki négy éve lépett ki a Szerb Radikális Pártból, új frakciót, később új pártot alapított. Felhagyott a dohos közhelyekkel, és sikeresen szólította meg a jobboldali szavazókat. A legutóbbi, február elején publikált közvélemény-kutatás szerint a választások előtt Szerbiában a Szerb Haladó Párt áll az élen, 30 százalék körüli eredményre számíthat. Tadić pártja, a Demokrata Párt 26 százalékot tudhat magáénak. 
 
Koszovó kérdése megkerülhetetlen, de egyelőre megoldhatatlan probléma. Az EU Szerbiának feltételként szabta a tárgyalások folytatását, az azonban, aki engedményeket tesz az albánoknak, komoly népszerűségvesztést kockáztat. A szerbeket nem nyugtatja meg a mese, hogy a távoli jövőben eltűnnek majd a határok, és minden nemzet egyesül Európában. Az albánoknak engedni tehát nem tanácsos, az unióval szembemenni pedig ostobaság. Nincs könnyű helyzetben, aki jó döntést akar hozni. A jellemzően radikális kötődésű koszovói szerbek és a nem kevésbé radikális belgrádi ellenzék kellemetlen felvetésekkel nehezíti a kormány életét. Az aktuális kínos kérdés, hogy a tartomány szerbek lakta részén lesz-e szavazás. Az unió máris ráncolja a homlokát, Koszovó szerint pedig a gondolat is abszurd.
 
Nem csoda, hogy a szerb kormány nem ért el komoly eredményt az elmúlt ciklus alatt, pedig küzdött rendesen. A legutóbbi siker, hogy Koszovó neve mellé egy kis csillagot tudtak kiharcolni. A szerb tartomány a balkáni regionális együttműködést segítő fórumokon „Kosovo*” néven vehet részt és köthet megállapodásokat. A csillag mutatja, hogy a Koszovó elnevezés nem a tartomány végső státusát jelzi, és összhangban van a Szerbia területi egységét elismerő 1244-es számú ENSZ BT határozattal. A szerb kormány sikerként kommunikálta a megállapodást, amelynek eredménye, hogy Koszovó nem független államként vesz részt a régiós fórumokon. 
 
„Szerbia a reális utat választotta. Ez a politika nemcsak a szerb nemzeti érdekeket védi, de garantálja Szerbia európai jövőjét is. Emellett megmutatja, hogy az ország elkötelezett a régió stabilizálásában” – értékelte Tadić a történteket. Az ellenzék szerint azonban egyszerű hazaárulásról van szó. „Miért árulja Tadić a traktort? Mert a földet már eladta” – ez a legújabb vicc Belgrádban. 
 
A február végi megállapodás után az albánok is sikerekről számoltak be odahaza. Hashim Thaçi miniszterelnök úgy értékelte, bár a lábjegyzet nem hangzik túl jól, csak átmeneti állapotról van szó, és az egyezség úgy segíti Koszovó európai integrációját, hogy közben nem veszélyezteti a függetlenségét. 
 
Tadić szerint a tárgyalás Koszovóval létfontosságú, mert az EU-nak nincs alternatívája. Radikális kihívói szerint viszont van. Az oroszbarát Szerb Haladó Párt születésnapi rendezvényén tavaly októberben az orosz nagykövet, Alekszandr Konyuzin mondott beszédet. A nagykövet támogatásáról biztosította a pártot és üzent a koszovói szerbeknek is. „Oroszország tisztán hallja a koszovói szerbek hangját. Önökkel voltunk és önökkel vagyunk” – tolmácsolta hazája üzenetét Konyuzin.
 
„Koszovó és az EU” – ez Tadić jelmondata. Elég jól hangzik, de Tomislav Nikolić erre is rá tud ígérni. Az oroszokkal ápolt jó viszony szerinte nem akadályozza az ország EU-csatlakozását. Oroszország semmi jónak sem az elrontója, a szerb állami cégek felvásárlása pedig jó dolog. Nem kérik ingyen az együttműködést: Putyin tavaly márciusban 800 millió dollárnyi hitelt hozott Szerbiának, és nagy beruházásokat ígért. Belgrádban tett látogatásán tulajdonképpen jóváhagyta az ország uniós terveit is, de mondandójából kiderült az is, hogy Oroszország halkabban hallaná a koszovói nép hangját, ha Szerbia a NATO-val is elkezdene barátkozni. 
 
Nem kétséges: Oroszország érdeke, hogy Szerbia minél lassabban közeledjen az EU-hoz, és minél távolabb kerüljön a NATO-tól. Az EU és Koszovó dilemma mellett ezért a kampányban megjelenhet az orosz kérdés is. A szerb társadalom ebben az ügyben is legalább annyira megosztott, mint az előbbiekkel kapcsolatban. Sokan nem nézik jó szemmel, hogy az orosz nagykövet a választóknak üzenget, de legalább ennyien utálják az EU stílusát is. Tomislav Nikolić Oroszországgal, Boris Tadić pedig az EU-val erősít május 6-ig, és a választók nagy része kajálja a hangzatos célokat. Hiába tapasztalták már, hogy ezekben nem sok kalória van.

 

Címkék: eu oroszország szerbia koszovó tadic nikolic

Szólj hozzá! · 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://tagokvagyunk.blog.hu/api/trackback/id/tr744339212

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2012.03.26. 08:57:02

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása